2014 évi adóváltozások

2013-12-12 - Hírek

Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag január elején egy közös tájékoztatást, konzultációt is tartunk a szokásos módon, melynek pontos időpontjáról a későbbiekben értesítjük.

  1. Változások a személyi jövedelemadóban

  • A családi adóalap-kedvezmény nem változott: azaz az egygyermekes családok havi bruttó 62.500, a kétgyermekesek havi 125.000, a háromgyermekesek havi 618.750 forint bruttó jövedelemig nem fizetnek személyi jövedelemadót. Új előírás 2014.01.01.től, hogy ha a jogosultak nem tudják teljes egészében igénybe venni a személyi jövedelemadó alap kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek. Ez azt jelenti, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összeget levonhatják a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból.

  • Új előírás 2014.01.01.-től: A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, hitelintézethez utalhatja át (transzferálhatja). E műveletet a szabályozás lekötési átutalásként nevesíti. A betét vagy portfólió az átvevőnél is csak azonos típusú lehet, azaz betétiből nem lehet portfólió típusú, és fordítva. Ha a magánszemély a lekötést átvevő szolgáltatónál, hitelintézetnél rendelkezik már tartós befektetési szerződéssel, amelynek kezdő időpontja megegyezik az átvett szerződés kezdő időpontjával, úgy a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, hitelintézet a két szerződést összevezeti. Csak azonos évben kötött és azonos típusú szerződések vezethetők össze. Ha ilyennel nem rendelkezik a magánszemély, újonnan jön létre tartós befektetési szerződés, és a lekötés időtartamának szempontjából úgy kell kezelni, mintha azt az eredeti szerződés időpontjában kötötték volna meg.

  • A munkáltató adómentes támogatást adhat munkavállalójának a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. Nem változott: A lakáscélú munkáltatói támogatás továbbra is adómentes! Az e címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több mint 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást. A vissza nem térítendő támogatást a munkáltató hitelintézet vagy a kincstár útján – annak igazolása alapján – nyújthatja, és feltétel az is hogy a támogatás összege ne haladja meg a vételár (építési költség) 30 százalékát, továbbá a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

  • Változás 2014.01.01.-től: Bármely kifizető korlátlan összegben adhat adómentesen sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. Nem változott: A kifizető (munkáltató) 50 ezer forintos keretösszegben adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló jegyet, bérletet.

  1. KATA: A Kisadózó vállalkozások Tételes Adója

Választhatja:

  • Egyéni vállalkozó és kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt.

  • Év közben is választható (De az alanyi ÁFA mentesség az csak december 31-ig.)

  • Új vállalkozás is választhatja

  • Változás 2013.04.01.-től: Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató, valamint a „Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységek” besorolású tevékenységű vállalkozók is választhatják a katát.

Nem választhatja ha:

  • Saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerez az adóalanyiság választásának évében.

  • Akinek az adószámát a megelőző két évben törölték, vagy felfüggesztették.

Kiesik a KATA-ból a vállalkozás, ha:

  • a fenti két feltétel bekövetkeztekor.

  • a cégnek nem magánszemély tagja is lesz.

  • kilép a kisadózó, és nem marad más kisadózó a cégben.(a kilépő tag helyére egy másik tagot legkésőbb a kilépést követő napig be kell jelenteni)

  • átalakul, megszűnik.

  • a naptári negyedév utolsó napján 100 eFt-nál nagyobb adótartozása van.

  • a vállalkozás döntése alapján.

  • Ha kiesik, 24 hónapig nem térhet vissza.

A bejelentett kisadózó: legalább egy személyesen közreműködő magánszemély.

Adózás:

  • Főállású: havi 50 eFt (Tb és munkanélküli ellátási alap: 81.300 forint)

  • Kiegészítő tevékenységű: havi 25 eFt (Nem eredményez biztosítást, semmilyen ellátásra nem jogosít)

  • A kisadózó vállalkozás – saját döntése alapján – a főállásúnak minősített kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetésével magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A magasabb tételes adó havi 75 ezer forint. E választásról bármikor nyilatkozhat, és vissza is vonhatja. A havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások ellátási alapja 136.250 forint.

  • Ezek a havi terhek kiváltják a vállalkozó közterheit, a vállalkozói SZJA-t, a TAO-t.

  • Nem váltja ki: az alkalmazottak utáni terheket, ÁFA-t.

  • Célszerű a tételes ÁFA helyett alanyi mentességet választani (határa 6 mFt)

  • Éves árbevétel (arányosítva a KATA-s időszakra) 6 mFt-ig a fenti havi tétel csak, a felette lévő bevételre 40 % adó. De nem esik ki a körből emiatt.

  • IPA: 50 eFt/év/telephely

A Bt kisadózói státusza esetén:

  • jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint kilép a TAO-ból: az eddig keletkezett eredménytartalék után osztalékot kiváltó adót kell fizetni. (16 %, 3 év alatt) (alap: saját tőke-jegyzett tőke-tárgyi eszközök könyv szerinti értéke).

  • Kikerül a számviteli törvény hatálya alól, csak bevételi nyilvántartást vezet.

  • Ha megszűnik a KATA alanyisága, akkor visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, nyitómérleget kell készítenie (könyvvizsgálat?).

Számlázás: kötelező feltüntetni a számlán: „kisadózó”. Egyébként mulasztási birsággal sújtható, max. 500 eFt.

Színlelt szerződés probléma:

  • Adatszolgáltatási kötelezettség terheli mind a KATA alanyát, mind üzleti partnerét, ha éven belül több, mint 1 mFt bevételt szerez ugyanattól a gazdálkodótól. Ebben az esetben a törvény munkaviszonyt vélelmez.

  • Megdönthető a munkaviszony vélelme, ha a jogszabályban felsorolt hat feltételből legalább kettő teljesül a kisadózó esetében, ezt neki kell bizonyítania.

  • A hat feltétel: a kisadózó a tevékenységet nem személyesen végezte, vagy végezhette; a bevételének legalább 50 %-át mástól szerezte; nem utasíthatták a munkavégzés módjára vonatkozóan; ő maga rendelkezik a tevékenységhez szükséges eszközökkel; a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

  1. KIVA: Kisvállalati Adó

Választhatja:

  • 500 mFt éves árbevétel alatti társaság (ZRT is!)

  • átlagos statisztikai állományi létszám 25 fő alatt!

  • A fenti számok figyelembe vételénél a kapcsolt vállalkozások számait együttesen kell figyelembe venni.

  • Bejelentkezés: 2013.04.21.-től a KIVA szerinti adózás választására egész évben lehetőség nyílik. A KIVA választása esetén az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A KIVA alanyiság év közbeni keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.

Nem választhatja:

  • Ha az üzleti év eltér a naptári évtől.

  • Akinek az adószámát a megelőző két évben törölték, vagy felfüggesztették.

  • Akinek adótartozása meghaladja az 1 mFt-ot.

Kiesik a KIVA-ból a vállalkozás, ha

  • a fenti választást kizáró feltételek bekövetkeztekor.

  • az átlagos statisztikai létszám eléri az 50 főt.

  • az árbevétel meghaladja az 500 mft-ot (megelőző hónap utolsó napjával).

  • átalakul, megszűnik.

  • az adótartozása meghaladja az 1 mFt-ot.

  • egyes kiemelt mulasztási bírságok esetén.

  • a vállalkozás döntése alapján év végével.

  • A megszűnést követő két évben nem választható a KIVA.

A TAO-ból való kilépésre a jogutód nélküli megszűnés szabályai vonatkoznak, bizonyos eltérésekkel. A számviteli törvény hatálya alá tartozik, annak megfelelő kettős könyvelést vezet a KIVA alany.

Adóalap a KIVA esetén: A+B, de legalább B, ahol:

A: A pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott változása (pénzforgalmi szemléletű eredmény), korrigálva egy sor módosító tétellel: (pl. növeli a hitel, kölcsön visszafizetés, a fizetett osztalék, csökkenti a felvett kölcsön hitel, kapott osztalék) Ha ez negatív, tovább vihető a későbbi pozitív A-t csökkenti (10 év), de a B-t nem, csak nagyon speciális esetekben. (új eszköz beszerzése estén, ha emiatt van negatív pénzügyi eredmény)

B: A járulék alapot képező személyi kifizetések

Az adó mértéke: 16 %

Az adó kiváltja a TAO-t (TAO szerint módosított teljesítés szemléletű eredmény 10 %-a), a SZOCHO-t (személyi jellegű kifizetés 27 %-a) és a szakképzési hozzájárulást (személyi jellegű kifizetés 1,5 %-a). Nem váltja ki az osztalék utáni SZJA-t és EHO-t.

Előleg-fizetés:

  • havonta, a tárgyhót követő 20-ig, ha adófizetési kötelezettsége meghaladta az 1 mFt-ot (első évben, ha a megelőző évben az árbevétele nagyobb, mint 100 mFt)

  • egyébként negyedévente

  1. Változások a társasági adóban és az osztalékadóban

  • A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó adókedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása céljából pénzügyi intézménytől 2013.12.31.-ét követően megkötött hitelszerződés alapján felvett hitelre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig. ( a korábbi 40 százalék helyett).

  • Látvány-csapatsport támogatás: 2013.05.19.-től az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg (19 százalékos, illetve 10 százalékos társaságiadó-kulccsal számított értékének) legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben – szponzori vagy támogatási szerződés keretében – nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege. A támogatást nyújtó és a támogatott szervezetnek is köztartozás-mentesnek kell lennie. Az adott támogatás elismert ráfordítás (elszámoljuk költségként) és adókedvezményre jogosít a fizetendő adó 70%-ig a támogatás évében és az azt követő öt évben.

  • Elismert költség továbbra is a reprezentáció, de meg kell fizetni utána a megfelelő közterheket (egyes meghatározott juttatás: 1,19 szeres után 16 % SZJA, 27 % EHO).2014.01.01.-től az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta alapján is elszámolható a vállalkozási (bevételszerző) tevékenység érdekében felmerülő költség, ha a szolgáltatás igénybevétele igazoltan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.

  1. Változások a számvitelben

Új előírás 2013.11.18.-tól: Az üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozással rendelkező cégeknek a következő üzleti évre könyvvizsgálati kötelezettséget ír elő a törvény akkor is, ha az adott vállalkozó egyébként mentesülne a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

2012. december 1-től megszűnt a napi készpénz állomány korlátozása, azt minden vállalkozás maga határozza meg a pénzkezelési szabályzatában, a működési körülményeinek megfelelően.

Elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is alkalmazható számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum, ha az megfelel a törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak. (PDF forma is elfogadható)

  1. Változások az általános forgalmi adóban

  • 2014. 07.01.-től az időszakos elszámolás alá eső ügylet (ideértve az egy időszakból álló ügyletet is) teljesítési időpontjának az elszámolási időszak utolsó napja számít. Ezt az új szabályozást az olyan, 2014.06.30. után kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni, amelynél a fizetés esedékessége 2014.06.30-át követő időpont. Ettől eltérően a teljesítés időpontja továbbra is az ellenérték megtérítésének az esedékessége, ha

  • a felek a polgári törvénykönyv szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletről vagy telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg;

  • a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója az erre szolgáló hálózat felhasználásával a szolgáltatás igénybevevője számára a telekommunikációs szolgáltatástól eltérő ügyletet (például parkolási vagy autópálya-használati díj fizetése) teljesít, és ezt az ügyletet a felek a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként számolják el.

  • 2013.04.21.-től adómentes az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi értékesítése is, feltéve. hogy a beszerző adóalany nem vonhatta volna le az áfát, amennyiben a beszerzést áfa terhelte volna.

  • 2014.01.01.-től a törvény átfogó jelleggel rögzíti, hogy minden olyan esetben utólag csökken az ügylet adóalapja, amikor a szerződés módosulása, megszűnése miatt (ideértve az érvénytelenséget és a semmisséget is) visszatérítik az előleg, ellenérték egy részét vagy egészét. (Korábban a törvény tételesen felsorolta az adóalap utólagos csökkentésének eseteit.) Utólagos korrekcióknál nem kell önellenőrizni, ha akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken. Idetartozik az az eset is, ha utólag kiderül, hogy az adóalany által teljesített ügyletre belföldi fordított adózást kellett volna alkalmazni, és így nem kellett volna áfát áthárítani. Kivétel az önellenőrzés alól, ha a fizetendő adó és az adóalap azért csökken, mert olyan számlát érvénytelenítettek, amely mögött nem áll teljesítés. Nem változott, hogy ha a levonható adó összege a változások következtében utólag csökken, a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban kell fizetendő adóként rendeznie, amelyikben a személyes rendelkezésére áll a módosító vagy érvénytelenítő okirat, de legkésőbb az azok kibocsátását követő hónap 15. napját magában foglaló időszakban.

  • Az egyszerűsített számla kötelező adattartalma a következő adatokkal bővül: teljesítési időpont (ha eltér a számla kibocsátásának keltétől), illetve „fordított adózás” kifejezés (ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett)

  • Elektronikus nyugtaadás: 2014.01.01.-től nyugtát is lehet elektronikusan kibocsátani. A kibocsátástól a megőrzési idő végéig kell, hogy biztosítsa az olvashatóságot, az eredet hitelességét, és a tartalom sértetlenségét.

  • A fordított adózás alkalmazhatósága a gabonaszektorban 2018. december 31.-ig meghosszabbodik. Az ingatlannal kapcsolatos, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési- szerelési munkákra is alkalmazni kell a fordított adózást.

  • 2014.01.01.-től az élő és félsertés 27 százalékos áfa-kulcsa 5 százalékra mérséklődik.

  1. Illetékek

  • 2014.01.01.-től értékhatártól függetlenül ajándékozási illeték-mentes a házastársak közötti ingyenes vagyonátruházás is (eddig csak az egyenes ági rokonok között volt az).

  • Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18 %, lakástulajdon esetén pedig 9 %. Változatlanul illetékmentes az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés.

  • Visszterhes lakásszerzési illeték: egységesen 4 %.

  • Praxisjog illetéke 4 %.

  • A túlélő házastárs öröklési illeték mentessége: az egyenes ági rokonokkal egy tekintet alá esik.

  • Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén nem kell illetéket fizetni.

  • Nincs bejelentési kötelezettség az egyenes ági rokonok ajándékozása esetén.

  • Bejelentési kötelezettség van az egyenes ági rokonok öröklési és visszterhes vagyonszerzése esetén.

  • Az első lakástulajdon vásárlása esetén, kérelemre, életkortól függetlenül megilleti a legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapig tartó pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakástulajdonát megszerzőt.(Korábban csak a 35 évet be nem töltött fiatalok kérhették)

  • Időkorlát nélkül illetékmentes a visszlízingügylet keretében szerzett vagyon.

  • Termőföldszerzés illetékmentessége: a birtokbavételtől 5 évig kell mezőgazdasági célra hasznosítani. A saját művelési kötelezettség a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától kezdődik.

  • 2014.01.01.-től illetékmentes a földhasználati nyilvántartási eljárás, továbbá a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás.

  • A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás illetékmértéke 100 ezer forintra emelkedik 2014.01.01.-től a korábbi 50 ezer forintról.

  1. Adózás rendje

  • 2014.07.01.-től ellenőrzéskor a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető az adózónak. Az adóügyekben elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét ( a levél megnyitását) igazolja vissza.

  • Üzletbezárással is szankcionálható, ha az adózó megszegte a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségét. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásán kívül az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg.

  • Már a 2013.12.20.-i adófeltöltési kötelezettségnél is érvényes, hogy a feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság alapjának kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérleg fordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez.

  1. Változások a helyi adókban

  • 2013.07.01.-től a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművel rendelkező adóalanyok az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból levonhatják az adóévben megfizetett, ráfordításként, költségként elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő – megtett úttal arányos – díj (e-útdíj) 7,5 százalékát. (A külföldön fizetendő útdíj nem minősül adócsökkentő tételnek) Az adóalany a székhelyre, telephelyre jutó adójából olyan arányban vonhatja le az e-útdíj adócsökkentő tételnek minősülő részét, amilyen arányban adóalapját ezen települések között meg kell osztania. (az adócsökkentés tehát csak adóalap arányosan történhet meg)

  1. TB és munkaügyi változás

A jövő évtől a gyes és a gyed folyósítása mellett is vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a friss diplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.

Ha a gyermekgondozási ellátások folyósításának ideje alatt újabb gyermek születik, a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem a jogosultság teljes ideje alatt továbbfolyósítják az összeget. Ez a hatálybalépés előtt világra jött gyermekekre is vonatkozik, ha 2014. január 1-je után újabb gyermek születik a családban.

A szülőknek a közös háztartásban élő gyermekeik után legfeljebb két gyest folyósíthatnak. A gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása szerint bármelyikük igénybe veheti, egyidejűleg mindkét szülő azonban nem igényelheti.

A jövőben azok is jogosultak lesznek a gyedre, akik nappali tagozaton folytatnak felsőfokú tanulmányokat, és megfelelnek az előírt feltételeknek, így magyar nyelvű képzésben vettek részt a szülés előtti két évben, és volt legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyuk.

A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nők is jogosultak lesznek gyedre. Ennek összege – ha a hallgató még nem dolgozott korábban – a képzés formájától függően vagy a minimálbérrel, vagy a garantált bérminimum 70 százalékával egyenlő.

Zárószavazás előtt rögzítették a törvényben, hogy az ikrek szülei egy évvel tovább jogosultak gyedre, azaz legfeljebb a gyermekek hároméves koráig.

A kormány indoklása szerint a gyed extrát a gyermekvállalás ösztönzése, az élve születések számának növelése, valamint a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra visszatérésének támogatása érdekében vezetik be.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyed ideje alatt nem lehet dolgozni, a gyes mellett pedig – a gyermek egyéves kora után – legfeljebb heti 30 órában. Az elfogadott törvénycsomag ezen is változtat: korlátlanul engedélyezi a munkavállalást a gyermekgondozási ellátások mellett a gyermek egyéves korától.

  1. Egyéb változások

  • A minimálbér a 101.500 Ft lesz 2014.01.01.-től az eddigi 98.000 Ft helyett. A szakképesített munkakörök esetén a garantált bérminimum 118.000 Ft lett az eddigi 114.000 Ft helyett.

  • A Ptk. (Polgári törvénykönyvről szóló törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló törvény) szerint a Kft.-knek 2016. március 15-éig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra. A jegyzett tőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra. Tehát törzstőke-emelés nélkül nem tudják a cégek a cégjegyzéken átvezetni például az üzletrész-értékesítést, az ügyvezető-változást, a székhelyváltozást, telephelyváltozást. A jegyzett tőke 3 millió forintra emelése nélkül vélhetően vagy elutasítja a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, vagy a cég dönthet a betéti társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ami meglehetősen költséges és időigényes, könyvvizsgálót is igénylő eljárás.

  • Lényegi változás most sem történt az EVA-ban, marad az EVA mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka.

Debrecen, 2013. december 12.

Kellemes Karácsonyi Ünnepet és Boldog Új Évet kívánunk!