A vezető tisztségviselők felelőssége a PTK-ban

2014-03-07 - Hírek

A 2014. március 15-én hatályba lépő új PTK jelentős változásokat hoz a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban. A vezető tisztségviselő megnevezés többé már nem csak a gazdasági társaságok ügyvezetési tevékenységét ellátó személyeket jelöli, hanem valamennyi jogi személy – köztük a civil szervezetek – ügyvezetési tevékenységét ellátó személyek is ebbe a körbe tartoznak. Függetlenül attól, hogy a vezető tisztségviselő ingyenesen, vagy ellenérték fejében látja el feladatait az adott szervezetnél.

Belső felelősség

Ha a vezető tisztségviselő a jogi személynek kárt okoz ügyvezetési tevékenysége során, ezen károk megtérítését a jogi személy közvetlenül a vezető tisztségviselőtől követelheti. A belső felelősség objektív, a vezető tisztségviselő felróhatóságától függetlenül felel minden olyan kárért, mely a jogi személyt az ő ügyvezetési tevékenysége körében éri. A vezető tisztségviselő nem mentheti ki magát arra hivatkozással, hogy ügyvezetési tevékenysége során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, azaz tevékenységét a szakma szabályainak megfelelően, körültekintően végezte, és a károsodás ennek ellenére bekövetkezett. Az objektív felelősség lényege, hogy amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenységének következtében a jogi személyt kár éri (pl. az ügyvezető által kötött szerződést a harmadik személy nem teljesíti), a vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége beáll. Igen szűk körben van lehetőség e szigorú felelősség alól mentesülni. Akkor nem köteles a vezető tisztségviselő a kár megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, a kárt elhárítsa. E három feltétel együttes fennállását megkövetelő kimentési lehetőség több ponton is értelmezésre szorul még, iránymutató lehet majd a kialakuló bírói gyakorlat.

Külső felelősség

Ha a vezető tisztségviselő a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz kárt. Szemben a jelenleg hatályos jogszabályokkal, az új kódex a jogi személy, és a vezető tisztségviselő egyetemleges felelősségét állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a károsult harmadik személy akár a jogi személytől, akár a vezető tisztségviselőtől követelheti kárának megtérítését, és a vezető tisztségviselő ilyenkor teljes magánvagyonával felel. Nem korlátozódik ez a felelősség azokra az esetekre, amikor a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szándékosan, vagy éppen bűncselekmény elkövetésével okoz kárt, mint eddig. A közvetlen felelősség az új PTK-ban kiterjed minden olyan szituációra, amikor a vezető tisztségviselő nem úgy járt el, ahogy az  az adott helyzetben általában elvárható. Az új PTK nem határoz meg sorrendiséget, így a vezető tisztségviselő felelőssége nem másodlagos, tehát nem  a jogi személy vagyonára vezetett sikertelen végrehajtás esetén áll csak fenn, hanem a jogi személlyel azonos, a hitelező választása szerint akár elsődleges is lehet. A károsult választhat, hogy a jogi személlyel, vagy a vezető tisztségviselővel szemben kívánja-e igényét érvényesíteni. A vezető tisztségviselő károsulttal szembeni közvetlen felelőssége szigorúbb elvárhatósági mércét alkalmaz, és a vezető tisztségviselőket önálló, felelősségteljes, saját vagyonukat is kockáztató szakembereknek tekinti, akik nem egyszerűen a jogi személy legfőbb szervétől érkező utasítások végrehajtói, hanem a jogi személy magatartásának formálói is. A jövőben így a vezető tisztségviselőknek körültekintőbben kell eljárniuk, hiszen ha tevékenységük következtében harmadik személyek kárt szenvednek, a kártérítési kötelezettség már nem csupán a szervezetet, hanem a vezető tisztségviselőt közvetlenül is terheli.

Ezért fontos átgondolni a társasági szerződéseket, és pontosítani a jogosultságokat.

 2014. március 5.