GY.I.K.

A könyvvizsgálat célja és a könyvvizsgálati kötelezettség

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló ellenőrzi az éves beszámoló, az összevont éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Sokan szükséges „rossznak”, adminisztratív feladatnak gondolják a beszámoló összeállítását. Még a szakemberek egy része sem látja pontosan ennek célját, indokoltságát és hasznosítását. Pedig a beszámoló tükör a vállalkozás működéséről, annak a szemében, aki azt tudja is olvasni. Amíg öncélúnak tűnik a beszámoló, addig más módon merül fel az ún. adminisztrációs költség is. Ha van haszna a beszámolónak, előtérbe kerülhet a költség-haszon összevetésének elve.

A könyvvizsgáló felelőssége

A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján kell végrehajtani. A fentiek megkövetelik, bizonyos etikai követelményeknek való megfelelést, valamint hogy a könyvvizsgálat úgy legyen megtervezve és elvégezve, hogy megszerezhetővé váljon a kellő bizonyosság arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár hibákból eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és az ügyvezetés számviteli becslései ésszerűségének, valamint az éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését.

Kinek ajánljuk szolgáltatásainkat?

  • Cégvezetőknek, mivel a cég könyvvitelének a legfőbb jogi (büntetőjogi) felelőse,
  • Cégtulajdonosoknak, hogy kiszűrhessék a csalárdságot vagy esetleges adóbüntetéseket,
  • Könyvelőknek, ha könyvvizsgálatra van szükség,
  • Ügyvédeknek, ha bármilyen adójogi, számviteli segítségre van szükségük (átalakulás, cégalapítás, végelszámolás).

Mi a könyvvizsgáló jelenlétének előnye a megbízónál?

  • A felhalmozott tudástőkéből a megbízó profitálhat.
  • A bonyolult elszámolások között irányt ad, utat mutat.
  • A felelős vezető biztonságos döntéseket tud hozni.
  • A hitelesített beszámoló nagyobb értéket képvisel az üzleti partnerek szemében, ezáltal növeli a cégértéket.

Miért és kivel könyvvizsgáltassunk?

A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a gazdálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és valós információkat hozzanak nyilvánosságra, a jogszabályokban meghatározott módon. A nyilvánosságra hozott információk megbízhatóságát növeli a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat.

Magyarországon jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot, csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló, illetve nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaság végezhet.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban (számviteli törvény) 155. §-ának (3) bekezdését, amely a kötelező könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség kritériumát tartalmazza: „Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
  2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.”

Milyen a jó könyvvizsgáló?

  • Jó megfigyelő: tudja, hogy az információ aranyat ér.
  • Kívülálló, higgadt elemző: nincsenek beidegződései, anyagi és más érdekei a vizsgált cégben/pályázatban/gazdasági tranzakcióban.
  • Szakképzett, hozzáértő személy – ismeri a jog adta kötelezettségeket és lehetőségeket.
  • Tapasztalatai alapján gyakorlatias tanácsadó az egyes folyamatokban.
  • A tulajdonosi érdekvédelem képviselője.
  • Megbízható, pontos, precíz.