Transzferár tanácsadás

A transzferár

A legtöbb gazdasági ügylet árát a piac alakítja ki, ezáltal a független felek között létrejön a piaci ár, mely mindig változó, ezt hívjuk szokásos piaci árnak. Vannak azonban olyan ügyletek, amelynek a szereplői egymástól nem függetlenek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egymás között nem a piaci árat alkalmazzák, hanem annál magasabb vagy alacsonyabb értéken kereskednek egymással. ezt nevezzük elszámolói árnak vagy transzferárnak. Kik a nem független vállalkozások? Olyan vállalkozások elsősorban, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, illetve egymásnak anya-, leány- vagy fiókvállalatai, kirendeltségei, telephelyei stb. Ezeket kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük.

Amennyiben a vállalkozások egymással transzferárakban kereskednek, úgy nevezett transzferár nyilvántartást kell készíteniük.

Fokozott figyelem: veszteség és a nagy korrekció

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is. Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Transzferár nyilvántartás nyelve

Pontosítás történt azzal kapcsolatban, hogy a transzferár nyilvántartás milyen nyelven készíthető el. Az új törvény értelmében, ha az adózó a transzferár nyilvántartását nem magyar, angol, német vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a transzferár nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt időpontig benyújtani.

Új mentesítési jogcímek

A 22/2009. PM rendelet módosítása következtében kiterjesztésre került azon ügyletek köre, amelyekre semmilyen dokumentációs kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. Ilyen formán már a 2011-es adóévhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettséget is csökkenti az a rendelkezés, amely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, ha

  • egy belföldi adózó külföldi telephelye és annak kapcsolt vállalkozása köt szerződést, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,
  • az adott ügylettel kapcsolatban az adózó a szokásos piaci ár meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, és a piaci árat – vagy annak meghatározása módszerét – az adóhatóság határozatban rögzítette,
  • valamely kapcsolt fél nem főtevékenysége keretében értékesít terméket/nyújt szolgáltatást csoporttagjának, és az értékesített terméket/szolgáltatást független féltől vásárolja meg és változatlan áron adja tovább csoporttagjának,
  • a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadásra került sor,
  • a szerződés alapján történő teljesítések értéke Áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

A fentiek alapján már nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat az ügyleteket, amelyekre a korábbi szabályok alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthettünk volna, szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség a költség-átterheléseket, valamint az APA eljárás alapjául szolgáló ügyleteket a piaci árat rögzítő határozat hatálya alatt.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A másik lényeges változást az újonnan bevezetett “alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása” jelenti. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak minősülnek a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy

  • azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik,
  • a nyújtott, illetve igénybe vett szolgáltatás értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, és
  • az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

 

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

Problémák a transzferárakkal

Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalkozások egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak a transzferárak területén. Sok cég ennek ellenére nem ismeri, vagy nem használja ki a rendelkezésre álló könnyítéseket. A hivatalos forrásból származó információk szerint a transzferár-megállapításokból feltárt adókülönbözet 2006 óta évente másfél-kétszeresére nő annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább odafigyelnek a transzferár nyilvántartás meglétére. A növekvő adókülönbözet egyfelől az évről évre szaporodó ellenőrzésekkel függ össze, másfelől azzal, hogy az adóhatóság egyre gyakrabban tár fel tartalmi problémákat is a dokumentációkban.

Cégek összevonásával megszűnik a transzferár-elszámolás

A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-elszámolás kötelezettsége (és az ezeket “fenyegető” ellenőrzések) sok nehézséget, fölösleges adminisztratív terheket jelentenek az egymással alá-fölé-mellérendelt és/vagy részesedési tulajdonosviszonyban álló vállatok számára. Mindez megszűnik, ha például az anyavállalat összeolvad leányvállalataival.

Vissza