Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2016 évi adóváltozások
Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2016. évi adóváltozásokat. Részletes információkért, konzultációért hívjon minket!
I. Változások a személyi jövedelemadóban
– 15%-ra csökken a személyi jövedelemadó mértéke: Az szja mértéke 16%-ról 15%-ra csökken. A változás a béren kívüli juttatásokon keresztül a társaságoknak is kedvező. A Cafeteria 2016-ban így változik: a béren kívüli juttatásoknál a jelenlegi 35,7 százalékos adóterhelés helyett 34,51 százalék, míg az egyes meghatározott juttatások esetén a jelenlegi 51,17 százalékos adóterhelés helyett 49,98 százalékos lesz.
– Kétgyermekesek kedvezménye: A kétgyermekes családoknál a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 000 forintról 12 500 forintra nő.
– Egészségügyi szolgáltatási járulék: A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.
– Munkába járás költségtérítése: 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, mely szerint ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható.
– Bevallási nyilatkozat 2016-tól: Bizonyos feltételeket teljesítő munkavállalók (csak a munkáltatótól szereznek jövedelmet, nem vesznek igénybe kedvezményt, stb.) első alkalommal 2016. 01.31-ig nyilatkozatot tehetnek, mely alapján az adóhatóság állapítja meg az adót.
– Bevallási tervezet 2017-től: Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek 2017-től kérhetik az adóhatóságot az adóbevallás tervezet elkészítésére, melyet az ügyfélkapun keresztül hagyhatnak jóvá, vagy javíthatnak ki.
– Egyszerűsített bevallás megszűnése: Az egyszerűsített bevallás a fentiek miatt megszűnik, utoljára 2015 évre vonatkozóan lehet vele élni.
– Részletfizetés változásai: 2016-tól az szja mellett az egészségügyi hozzájárulásra is kérhető részletfizetés, összesen 200 EFt értékig.
– A jelentéktelen késedelmi pótlék és adókülönbözet megszűnése: Az adminisztráció csökkentése érdekében a 2000 Ft összeg alatti késedelmi pótlékot nem írja elő 2016-tól az adóhatóság. Szintén nem tartja majd nyilván az 1000 Ft alatti adótúlfizetést vagy hiányt.
– Nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása: A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban az esetek nagy részében a magánszemélyt az adóhatóság első körben csak felszólíthatja, és nem bírságolja meg azonnal.
II. Változások az Adózás rendjében
– Adózók minősítése: az adóhatóság 2016-tól a törvényben maghatározott feltételek vizsgálatával negyedévente minősíti az adózókat. Két speciális adózói kategória kerül bevezetésre, amelyekhez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak majd. A minősítést nem kell kezdeményezni, azt az adóhatóság automatikusan végrehajtja.
– A megbízható adózó minősítést kapja az a társaság, mely az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
1. legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
2. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,
3. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
4. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
5. nem rendelkezik 500.000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
6. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószám-felfüggesztés hatálya alatt,
7. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-törlés hatálya alatt,
8. a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,
9. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és
10. nem minősül kockázatos adózónak.
– A megbízható adózóval szemben, amennyiben megfelel a feltételeknek, maximum 180 napig folytatható ellenőrzés, a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság elsőként mulasztási bírság nélkül felszólítja, a vizsgálatok során kiszabható mulasztási bírság a kiszabható összeg 50%-a, évente egy alkalommal 12 hónapos, automatikus részletfizetést kaphatnak a 10-500 eFt közötti tartozásból, és a visszaigényelt ÁFA kiutalási ideje maximum 45 nap.
– Kockázatos adózónak minősül az a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó vagy áfa-regisztrált adóalany, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:
1. szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
2. szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
3. szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
4. egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn.
– A kockázatos adózó esetében az ellenőrzés 60 nappal meghosszabbodik, az adózó terhére kiszabható mulasztási bírság és adóbírság nem lehet kisebb, mint az általános szabályok szerinti felső határ 50%-a, a felső határa az általános szabályok szerinti felső határ 150%-a. A késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat ötszöröse, a visszaigényelt ÁFA kiutalási határideje 75 nap.
– Adóregisztrációs eljárás: szigorodnak az adóregisztrációs eljárás szabályai, az adószám megállapításának magtagadása esetében a vizsgált adótartozási összeghatárok a korábbi 15 és 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek, bővül továbbá a vizsgált személyi kör és 180 napról 360 napra hosszabbodik a vizsgálati időszak.
– Adó és vámfolyószámla integráció: 2016. 01.01-től az adószerv és a vámszerv által eddig külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek egységes, közös folyószámlán kerülnek nyilvántartásra. A közös folyószámla miatt a tartozásmentesség igazolása a továbbiakban már egységesen lesz kérhető.
– Köztartozásmentes adózói adatbázis: A módosítás lehetővé teszi, hogy az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjesszen elő.
III. Változások a társasági adóban
– Növekedési adóhitel: 2015.06.25 óta a növekedési adóhitel választásával az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót (azaz a növekedési adóhitelre jutó adót) a tárgy év helyett a soron következő két adóévben fizesse meg. A növekedési adóhitel tehát a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti.
– IFRS-ek fokozatos bevezetése: 2016. 01.01-től bevezetésre kerül a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámolási standardok szerinti beszámoló készítés lehetősége.
– Előadó-szervezetek támogatása: Egy előadó-művészeti szervezetnek juttatott támogatás nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet előző évi EGT tagállamban elért éves jegybevételének a 80%-át és nem lehet több, mint 1,5 milliárd forint.
– Civil szervezetek adózása: A civil törvénnyel való összhang érdekében változtak az alapítványok, közalapítványok és egyesületek társasági adóalap megállapítási szabályai.
– Reklám közzététele: Év közbeni változás, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség minden további feltétel nélkül elismert költségnek számít, 2014. évre visszamenőleges hatállyal.
IV. Változások az általános forgalmi adóban
– Adólevonási jog érvényesíthetőségi idejének korlátozása: Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított import áfa esetén az adólevonási jog csak abban az időszakban lesz érvényesíthető, amelyben a levonható adó felmerült.
Minden más esetbencsak olyan adólevonási jog lesz érvényesíthető, amely a bevallás időszakában, vagy a bevallás időszakát magában foglaló évet megelőző egy éven belül keletkezett.
Az el nem évült, de a fentiek szerinti időszakokban nem érvényesített levonható adó a továbbiakban csak a keletkezésének időszakában lesz érvényesíthető, önellenőrzéssel.
– Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása: 2016. január elsejétől minden adózóra érvényes, hogy az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
Két kivétel merül fel, a következők szerint:
· amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja,
· amennyiben pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.
– Új mentességek a számlakibocsátás alól: Adómentes légi személyszállítás esetén, illetve külföldi adóalany által belföldi magánszemélynek nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetén csak akkor kell számlát kibocsátani, ha a szolgáltatás igénybe vevője ezt kéri.
– Bővülnek az állami, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok áfa csoportban való részvételi lehetőségei.
– ÁFA visszaigénylés határideje kockázatosnak minősített adózók esetén kötelezően 75 nap.
– Az újépítésű lakások áfája 27%-ról 5%-ra csökken 2016-tól. A rendelkezés előreláthatóan 2019 végéig lesz érvényben. A kedvezmény minden 150nm-nél kisebb társasházi lakásra, és minden 300 nm-nél kisebb alapterületű családi házra érvényes lesz, melynél a használatbavétel nem történt meg, vagy a használatbavétel megtörtént, de nem telt el két év a használatbavétel és az értékesítés között.
V. Változások a környezetvédelmi termékdíjban
– Átalánydíj gépjárművek részét képező termékdíj köteles termékekre: megnyílik az átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára.
– Számlazáradék: A csomagolószerek és reklámhordozó papírok első belföldi forgalomba hozatala esetén nem lesz kötelező minden esetben az előírt szövegezés feltüntetése a számlán.
– Egyéni hulladékkezelés: Az egyéni hulladékkezelést választók jelenlegi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettsége helyett az új szabályozás éves termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget ír elő.
– A termékdíj kapcsán több apró módosítás és pontosítás is történt.
VI. Változások a helyi iparűzési adókban
– Új K+F adókedvezmény: Az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-val csökkentheti. Az önkormányzattok rendeleti úton dönthetnek a kedvezmény bevezetéséről. A K+F költségek továbbra is adóalap-csökkentő tételként elszámolhatóak.
– Nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli az adóalanyt.
– 2017-től a helyi iparűzési adó az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, és elektronikusan beküldhető az állami adóhatóságnak, mely ezt az illetékes önkormányzatnak továbbítja.
– Autópályadíj, külföldi útdíj levonhatósága: A díjak költségként történő elszámolásán túl 7,5% levonható az iparűzési adóból.
VIII. Egyéb változások
– Illetékek:
o Nem keletkeztet illetékkötelezettséget a haszonjárművek és a környezetkímélő járművek visszterhes szerzése.
o A Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő értékpapír, üzletrész, tagi részesedés ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.
o A korábbi lakását bérlő, majd visszavásároló magánszemélyek és örököseik, illetve azon lakásvásárlók, akik eladóik és örököseik számára legalább 5 évre lakásbérlési és visszavásárlási jogot biztosítanak (ha az éves bérleti díj nem magasabb, mint a lakás vételárának 7%-a), illetékmentesség illeti meg.
– Gépjárműadó:
o A jövőben az elektromos mellett a többi környezetkímélő gépjármű üzemeltetése is mentes a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól.
o A nyerges vontatókra új adóalap került megállapításra, a félpótkocsinak megszűnik az adókötelezettsége.
– Jövedéki adó:
o A kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke a jelenleg 11 forintról 7 forintra csökken.
o Változik a megfőzött párlatra vonatkozó adó mértéke és módja.
– Regisztrációs adó: Adómentesek lesznek a tisztán elektromos, a külső töltésű hibrid, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos és a nulla emissziós gépkocsik.
– Uniós Vámkódex: 2016.május 1-jén lép életbe, és hatályon kívül helyezi a jelenlegi szabályzást.
o A jelenlegi nyolc helyébe három vámeljárás lép.
o Változnak az engedélyezett gazdálkodói státusz megszerzéséhez és fenntartásához szükséges feltételek.
– Társadalombiztosítás: Amennyiben nincs olyan jövedelem, amely figyelembe vehető adóelőleg-alap számításánál, akkor a munkaszerződésben meghatározott alapbér, vagy ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege lesz a járulék alapja.
– A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény): Az újépítésű lakásoknál két gyermek esetén 2,6 MFt-ra nő. A négyzetméterkorlátokat eltörlik. Aki tíz éven belül három gyereket vállal, annak 10 MFt vissza nem térítendő támogatás jár, és a magyar kormány ehhez 10 MFt hitelt biztosít, 25 éves futamidővel, garantáltan maximum 3 százalékos kamattal. Akik korábban felvettek már támogatást, szintén igényelhetnek az új rendszer szerint, de az ő esetükben le kell vonni a 10 MFT-ból a korábbi támogatás összegét.
Debrecen, 2016. január 4.